A sziklaváros létezése a nyugati világ előtt évszázadokig rejtve maradt, csak 1812-ben vált ismerté. Az ősi kereskedőutak mentén található sziklaváros páratlan épületei gyakorlatilag érintetlenül maradtak ránk. Ki, mikor és miért vájta a sziklába?
1812. augusztus végén az ifjú svájci utazó, Johann Ludwig Burckhardt Szíriából Egyiptom felé haladva összetalálkozott egy helybeli arab törzs néhány tagjával, akik azt mondták neki, hogy egy közeli, rejtett völgyben „páratlan régiségekre” bukkanhat. Burckhardt arabnak álcázta magát, és elszántan követte vezetőjét Mózes völgyébe (Wādī Mūsá). A kanyargós, sötét szurdok végén egy fenségesen kifaragott, 30 m magas, vöröses rózsaszín épülethomlokzatot pillantott meg. A 12. századi keresztes lovagok óta Burckhardt volt az első európai, aki Petránál járt.
A sziklaváros Jordániában található, megközelítése igen nehéz. Ma is csak lóháton, vagy gyalog lehet eljutni ide és talán ennek köszönhető, hogy máig fennmaradt. Virágzó kereskedelmi város volt, 20 ezer lakossal, oszlopsoros fűutcáját üzletsor szegélyezte. A város első ismert lakói i.e. 1000 tájékán az edomiták, a Biblia szerint Ézsau leszármazottai, voltak. Amazjá Juda király leigázta az edomitákat, majd az i.e. 4. században egy arab törzs, a barlangokban élő, nabateusok lakták. Ők faragták ki a homokkő sziklafalakból a ma is látható épületek nagy részét, például a 4000 nézőt befogadó színházat is. A városközponttól keletre négy sziklába vájt sírt található, de a legnagyobb homlokzattal a Deir büszkélkedhet, amely állítólag II. Rabbil sírja, bár mások szerint egykor templom lehetett.
Petra leghíresebb épülete kétségkívül a Fáraó Kincsesháza, amelynek neve arra az ősi feltevésre utal, amely szerint az épület tetején díszelgő nagy kőurnában volt elrejtve III. Ramszesz fáraó kincse. A várost fejlett csatorna- és vízvezetékrendszer hálózta be, ennek köszönhetően mindig el volt látva friss forrásvízzel. Két kereskedelmi útvonal is keresztezte itt egymást, így az eleinte pásztorkodásból élő nabateusok hamar megtanulták, hogy hogyan fordíthatják ezt a javukra. Az áthaladó utazóktól adót szedtek, amiből felvirágoztatták városukat, ami hamarosan fontos kereskedelmi központtá vált. I. sz. 106-ban Petra római fennhatóság alá került, az 5. században püspöki székhely lett, majd a 7. században muszlimok foglalták el és lassan feledésbe merült.
Jordánia repülőjegy
Fotók: Depositphotos